Sárvárt tartják az ultrafutás bölcsőjének – hallom fél füllel a szpíker hangját valamelyik körömnél, miközben becsipog a bokámra tett chip, és megszokásból felnézek a kijelzőre. Még sok van hátra – konstatálom, bár itt tuti nem én vagyok a hős, aki “csak” hat órát fut, hanem aki 12 vagy 24 órán át rója a köröket az… Tovább »
Sárvár 6 órás futás életem első infúziójával fűszerezve
Sárvárt tartják az ultrafutás bölcsőjének – hallom fél füllel a szpíker hangját valamelyik körömnél, miközben becsipog a bokámra tett chip, és megszokásból felnézek a kijelzőre. Még sok van hátra – konstatálom, bár itt tuti nem én vagyok a hős, aki “csak” hat órát fut, hanem aki 12 vagy 24 órán át rója a köröket az… Tovább »
Sírnom kell. De akkor meg nem kapok levegőt. De akkor is sírnom kell. 4 órája futottam ekkor, már nem nagyon gondoltam semmire, csak arra, hogy kólát vagy vizet igyak. Magvas gondolatok, na. De idáig is el kellett jutnom, és az volt a legnehezebb. Amikor beneveztem az Optivita 6 órás betétszámára (a “sprinttávra”, mert ez egy…
Elöljáróban annyit, hogy köszönetet szeretnék mondani kedvenc kolléganőmnek, hogy egyáltalán megtalálta, hogy mi a blogom neve, mert annyira régen írtam, hogy fogalmam sem volt róla. A hétvégéről, és az Ultrabalaton párban teljesítéséről viszont muszáj megemlékeznem, mert ki kell írnom magamból. “Mosolyogj már, megcsináltad!!!” Így fogadtak hajnali 5-kor a célban, Aligán. Én meg csak álltam. És…